A 808-as IP-s vezérlő 2 ajtó kétirányú beléptető vezérlését biztosítja. Bflex ujjlenyomat olvasók vagy wiegand kártyaolvasók is csatlakoztathatók hozzá.

További fontos újítás, hogy IP címnek már nem csak fix IP cím állítható be, hanem domain is!
Ezt pl nagyon jó alkalmazható több telephelyes rendszereknél.
Minden egyes telephelynél a routerben be kell állítani  port átirányítást és egyedi dyndns szolgáltatást.
Ezután már csak a kezelő szoftverben kell beállítani a készülékeknél a dyndns címeket és már interneten keresztül elérhetők lesznek a készülékek.

A szoftver és magyar nyelvi fájl letölthető a “Letöltés” oldalról >>

A készülék megőrizte fém házas kivitelét és klasszikus design-át, de a beltér teljesen megújult.
Az alábbi táblázatban foglalom össze a változásokat:

Tehát látható, hogy:
- sokkal gyorsabb processzort kapott
- az ujjlenyomat azonosítás is kb 3x gyorsabb
- adatletöltés is gyorsabb lett
- az ajtózár vezérlés is szabadon programozható
- új a riasztás funkció
- az eddig is stabil ujjlenyomat azonosító szenzor (kék színű) továbbfejlesztett változatát kapta meg.

Nem szükséges hozzá külön adatbázis telepítése, mert a szoftver telepítése során előállítja saját Access adatbázisát.

Néhány cégnél már felmerült a központi SQL adatbázis használata nagyobb adatbiztonság és rendszeres mentés miatt is.
Sql adatbázis használatát a szoftver támogatja.

A beállításról, a szükséges beállításokról készítettem egy képernyő videót:

BFlex SQL adatbázissal >>>

A BFlex készülékek ezt automatikusan nem hajtják végre, mert így munkaidő közben is történhetne átállás ami munkaidő elszámolási problémát okozhatna, ezért ezt kézzel kell elvégezni.

Ahogy előző mondatomban is jeleztem ezt akkor célszerű elvégezni, mikor nincs munkavégzés. Tehát még a dolgozók munkakezdése előtt, vagy befejezett nap után.

Természetesen közben is elvégezhető, csak akkor kézzel kell korrigálni a be-kilépési adatokat.

Az készülék órájának átállítása pár egyszerű kattintással elvégezhető:

• Ellenőrizze számítógépe óráját, hogy a helyes időt mutatja-e
• Nyissa meg a programot, majd kattintson az készülék ikonjára

• Majd válassza ki a készülékeket úgy, hogy az előttük lévő négyzet ki legyen pipálva.

• Kattintson az ’Óra szinkronizálása’ gombra.

Sikeres szinkronizálást a rendszer egy üzenettel jelzi.
Ha valamelyik készülékkel nem tudta felvenni a kapcsolatot, akkor azt ’Kapcsolaton kívül’ hibaüzenettel tudatja.

Amennyiben munkaidőn belül lehetséges a rendszeróra átállítása, akkor a bejelentkezett dolgozóknak a be-kilépési idejét át kell állítani.

Ezt a ’Munkaidő nyilvántartó’ — ’Be-kilépési beállítások’ menüpontban végezheti

• Válassza ki a kívánt dolgozókat egyesével
• Kattintson a nagyító ikonra (megtekintés), a be-kilépési adatok megtekintéséhez

• A módosítani kívánt dátum sorára állva jobb egérgombot kell kattintani:

• Válassza ki az ’Adatlap módosítása’ lehetőséget. Ekkor a bal felső sarokba felkerül az adott dátum és időpont.

• Kattintson az órára, majd vagy kézzel, vagy a fel-le mutató nyíllal módosítsa a kívánt értékre. Utána a zöld pipával tudja rögzíteni az új adatot.
• Ezt végezze el a többi dolgozóval is úgy, hogy mindig egy dolgozót választ ki

Mi van benne, tudjuk-e egyből használni, esetleg kell-e még vennünk még valamit, hogy üzemszerűen használni tudjuk a készüléket.

Azt, hogy mit is kap egy kompakt BFlex ujjlenyomat olvasós munkaidő nyilvántartó készülékkel azt egy videón keresztül szeretném bemutatni. A videó talán a “mi van a csomagban?” címet is kaphatná.

A videó bemutatja, hogy mit is tartalmaz a kompakt BF5 ujjlenyomatos munkaidő terminál. Ugyanilyen csomagolásban-kiegészítőkkel kapja meg a BF399 és BF2 készülékeket is.

A módosítás lényegi változása a felhasználói adatok le és feltöltésénél található.

Sokkal felhasználó barátabb lett a felhasználók kiválasztása.
A szoftverben eddig megszokott formában kereshetünk a felhasználó adatok között.
A “Keresés” funkció bekapcsolásával a jobb felső sarokban megjelenik az osztályok-felhasználók listája.
Az egyes és mind nyilak használatával lehet jobb oldalra rendezni a felhasználókat (kiválasztás).
Így akár komplett osztály dolgozói is egyszerre választhatók ki és tölthetők fel a készülékbe.
Ez sokkal egyszerűbb mint korábban, ahol a listában egyesével kellett végignézni és kipipálni az adott dolgozók adatait.
Eddig egy-egy készülékbe csak felhasználókat lehetett kiválasztani,  hogy ki kerüljön az adott készülékbe, ezzel szabályozva a jogosultságokat beléptetés esetén.

Az új szoftver változatnál már kiválasztható, hogy az adott felhasználó melyik adatát szeretnénk fel vagy letölteni a készülékből, adatbázisból.

Mind a szoftver, mind a magyar nyelvi fájl elérhető a >>> Letöltés >>> oldalról.

—————————————————————————————————————-

Oldalunkon pár nagyon hasznos hasznos készülék található, mely ujjlenyomat azonosítás lehetőségét biztosítja, azonban fontos tudnia mikor használható és mikor nem! Jöjjön most egy kicsit tudományos cikk.

Ujjlenyomat azonosítás kezdete:

Francis Galton kimutatta, hogy az ujjlenyomat jellegzetes mintázata minden személynél ugyanaz marad egész élete során. Azóta az ujjlenyomat-azonosítás a személyazonosság megállapításának legfontosabb eszköze lett mind a büntetés-végrehajtásban, mind a különböző biztonsági beléptető rendszerekben. Galton rámutatott arra, hogy vannak speciális ujjlenyomat típusok, amiből 8 általános kategóriát határozott meg. Számításai szerint 64 milliárd ember esetén fordulhat elő egyszer, hogy a tíz ujj lenyomata megegyezzen két személynél. Eredményeit 1892-ben megjelentette az Ujjlenyomatok című könyvében. A bengáli rendőrfőnökkel (Sir Edward Henry) konzultálva, kialakították a ma is használatos, róluk elnevezett Galton-Henry tízujjas ujjlenyomat osztályozási rendszert, melyben a nyomokat 1024 főosztály, megannyi osztály és alosztály egyikébe sorolják be.

wikipedia.hu

De mi is az ujjlenyomat?

Biztos nézte már ujjának mintázatát. Most tegye meg újra.
Ne a vonalakra, hanem azok találkozására, elágazásokra, csomópontokra figyeljen. Ha talál 15-20 ilyen pontot, akkor ujjlenyomat azonosítás egyik feltétele már rendben is van.
A rendszerek ugyanezeket a pontokat keresik. Ezek távolságából, elhelyezkedéséből képeznek egy u.n. minuta ábrát. Az egész egész ábrából pedig egy számot generálnak. Ezzel a számmal történik az azonosítás.
Nincs kép eltárolás a készülékben, nincs ujjlenyomat kiolvasási és másolási lehetőség… Ahány készülék (gyártó), annyi féle képen képezheti a számot, ezért hiába olvasható ki az egyik készülékből a szám, a másikban nem biztos, hogy használható.

.

Ha látható a minta, akkor már minden rendben?

Nem. Ha csak a minta láthatósága elég lenne, akkor nagyon könnyű lenne a másolás. Elég lenne csak egy fénymásolat is.

A jó minőségű biometrikus azonosítók mindenképpen életjeleket is figyelnek. véráram, élő szövet jellemzők, kapacitás…
Ha ez a jellemző nem található, akkor el se indul az azonosítás.

.

Gyakorlatban:

Azonosítás néhány esetben nehézkes, vagy nem lehetséges.

• sérült ujj: Azt hiszem ezt nem kell részleteznem. Ha újabb bevágások, töredezettség jelenik meg, akkor az már teljesen más ujjlenyomat.
• lekopott bőr: ha nincs minta, nincs azonosítás.
• kiszáradt kéz: főleg fizikai munkásoknál jellemző, hogy annyira vastag és kiszáradt a bőr, hogy nem érzékelhető életjel rendesen. Ekkor nem indul el az azonosítás.
• kiázott kéz: az előző ellentettje azoknál fordul elő, akik egész nap vizes környezetben dolgoznak pl. takarítók, mosogatók, egyéb vizes munkák…
• nincs használható ujjlenyomat: az emberek pár %-ának nincs azonosításra használható ujjlenyomata.

.

Megoldás:

Az első két pontra legbiztosabb megoldás tartalék ujjlenyomat felvétele. Tehát ha valaki jobbkezes, akkor a bal kéz kisujj vagy gyűrűs ujj lenyomatát is fel kell venni. Azt a kezét általában kevésbé használja az ember így kisebb a sérülés veszélye (és úgyis kéznél van az is).

Kiszáradt kéz: banális, de a kézmosás sokat segít. Többször láttam, hogy úgy porosan, koszosan … próbálják használni az ujjukat. Ha nem fedi kosz az ujjat, a redők nincsenek tele olajjal… akkor nagyon sokszor működik az azonosítás.
Másik lehetőség a nedvesítés: lehelet, nyál … nagyon sokszor beválik.

Ha ezek nem válnak be, rendszeresen probléma van az azonosítással, akkor további azonosítási módot is biztosítani kell. Ezek lehetnek biometrikus azonosítók pl kézlenyomat, írisz vagy hagyományosabb megoldások mint például kártya, kód.

.

Azonosítási  technológiákról

Utoljára jöjjön ismét egy kis elmélet-gyakorlat amit a készülék kiválasztásánál fontos, ha figyelembe vesz. Az érzékelő szenzorokból több típus létezik:

Optikai szenzor használatakor az érzékelő felületre helyezett ujjat LED világítja meg. Az ujjlenyomat képe egy prizmán és egy lencserendszeren keresztül jut el a CMOS képérzékelőhöz. Az olvasást befolyásolja az alkalmazott szűrők (pl polárszűrő) és érzékelő felbontása. A biometrikus technológia napjaink legtökéletesebb olvasó szenzora. Általában világít az érzékelő felület.

Thermoelemes szenzor hőmérséklet mérő pixelsorokból áll, melyek az ujj felületének redői és az alacsonyabb hőmérsékletű, völgyekben található levegő hőkülönbsége alapján rajzolja fel az ujjlenyomatot. Az ujjlenyomat érzékeléséhez az ujjat át kell húzni a szenzor felett. Érzékelő felület helyett egy csík látható. E felett kell egy irányban áthúzni az ujjat.

Amikor a kapacitív szenzor érzékelő felülete egy ujjat észlel, a felület minden pixelében megméri a kapacitást. A kapacitáskülönbségek mutatják, merre vannak az ujjlenyomatunkat alkotó egyedi redők és völgyek. Ezzel az ujjlenyomatszenzorral az olyan apró, mindennapos esetek – mint a vágás, piszok, daganat – okozta ujjlenyomat változások sem okoznak problémát a személyazonosításban. Elektrosztatikus kisülésre érzékeny. Az érzékelő felülete általában réz színű lapka.

A BF5 olvasók képesek a felhasználó nevének kijelzésére, tehát azonosítás után nem User34 hanem a név jelenik meg. Ennek korlátja 8 karakter, ezért a keresztnév első 8 karaktere kerül megjelenítésre.

A 399 és BF5 csoportokban tudja kezelni a felhasználókat. Egyes csoportokhoz jogosultságok rendelhetők.
A G00-ás csoport gyárilag nem vezérli a relé kimenetet, a többi csoport szabadon programozható.

Adatletöltés az eszköz és adatbázis között további funkcióval bővült. Látni lehet a letölthető és ténylegesen letöltött adatokat, így felügyelhető a tényleges adatátvitel sikeressége.

Mind a szoftver, mind a magyar nyelvi fájl letölthető a >>> Letöltés >>> oldalról.

A külalakkal együtt a tartalom is változni fog. Továbbra is hasznos cikkekkel segítem a munkaidő nyilvántartás mindennapi teendőit. Készülékek bemutatásával tudok segíteni a választásban.

És még egy újdonság: a készülékek kezelése nem csak olvashatók, hanem megnézhetők is lesznek! a kezelés, a programozás feladatai külön-külön széttagol, gyakorlati példán bemutatott videókon követhetők. Mindezt kiegészítí az mellékel 1 max 2 oldalas dokumentum, mely képernyőképekkel vezet végig a szükséges lépéseken.

“A munkavállaló vagy a munkáltató feladata a munkaidő-nyilvántartás vezetése? Hol kell tartani? Mit kell tartalmaznia? A munkaidő nyilvántartással kapcsolatban tévhiteket igyekszik eloszlatni a HR Portal összeállítása.

1. A munkaidő nyilvántartás vezetése a munkavállaló feladata

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban Mt.) 140/A.§-a világosan és egyértelműen kimondja, hogy a munkavállaló rendes és rendkívüli munkaidejével kapcsolatos adatokat a munkáltató köteles nyilvántartani.

A munkáltató rendelkezhet akként, hogy minden munkavállaló köteles maga vezetni a munkaidejével kapcsolatos adatokat, azonban egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során a munkaidő nyilvántartás vezetésével kapcsolatos mulasztás, illetve hiányosság a munkáltató felelőssége lesz.

2. A munkaidő-nyilvántartást a munkáltató székhelyén kell tartani

A munkaidő-nyilvántartás hollétével kapcsolatosan az Mt. nem határoz meg semmilyen kötelezettséget a munkáltató részére, ugyanakkor a munkaügyi hatóság által kialakított gyakorlat szerint a munkaidő nyilvántartást a munkavégzés helyén kell tartani, és egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során be kell tudni mutatni az eljáró munkaügyi felügyelőknek.

A munkaidő a munkanapokhoz, és a munkahelyhez szorosan kötődő információ, mely változhat, ezért – a munkaügyi hatóság álláspontja szerint – nem tekinthető hitelesnek az olyan jelenlét ív (munkaidő nyilvántartás), melyet a tényleges munkavégzés helyétől távol eső helyen vezetnek.

3. Munkaügyi ellenőrzés során a munkaidő nyilvántartásban szereplő adatokat nem hasonlítják össze más nyilvántartásokban szereplő adatokkal

Munkaügyi ellenőrzés során a munkaidő nyilvántartáson szereplő adatokat rendszerint összehasonlítják egyéb nyilvántartások adataival, a hitelesség eldöntése végett. Általában a munkaidő beosztás, a szabadság nyilvántartás, valamint az egyéni bérelszámolásokon szereplő adatok kerülnek egybevetésre, ugyanakkor az sem ritka, hogy egyéb, nem munkaügyi nyilvántartásokkal kerül összehasonlításra a munkaidő nyilvántartás. Ilyen lehet például a vagyonvédelemben az őrnapló, eseménynapló, kulcsátvételi napló, vendéglátásban a standolási napló, takarítási napló, kereskedelemben HACCP nyilvántartások, pénztárjelentések, szállítóiparban menetlevél, menetíró lapok, stb.

4. Elegendő, ha a munkaidő-nyilvántartás a napi ledolgozott munkaórák számát tartalmazza

Az Mt. 140/A.§ (3) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató által vezetett munkaidő nyilvántartásnak olyannak kell lennie, melyből a napi munka megkezdésének, illetve befejezésének időpontja egyértelműen megállapítható. A szabályozás szövegéből következik, hogy például az építőipari munkahelyeken használt ún. faléz nem felel meg az elvárásoknak, hiszen az a munka kezdő, illetve befejező időpontját nem rögzíti, csak a ledolgozott munkaórák számát.

5. A munkaidő nyilvántartást nap végén kell kitölteni

A munkaidő nyilvántartására szolgáló jelenléti ív a bérszámfejtés alapbizonylata. Alapvető követelmény a vezetésével szemben, hogy azt eseményszerűen és naprakészen vezesse a munkáltató. Az arra történő bejegyzést a tényleges napi munka megkezdésekor és annak befejezésekor kell megtenni.

6. Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalók tekintetében nem kell munkaidő-nyilvántartást vezetni

Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Amtv.) 11. §-a tételesen felsorolja azokat az Mt.-beli jogszabályhelyeket, melyeket az AM könyvvel történő foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni.

A munkaidő nyilvántartás vezetéséről az Mt. 140/A. §-a rendelkezik, mely nem szerepel a “kivett” jogszabályhelyek között, tehát nem megfelelő akkor a munkáltató eljárása, ha csak az Amtv. 6.§ (8) bekezdésében meghatározott nyilvántartási kötelezettségének tesz eleget, és csak a munkavállaló adatait, az AM könyv sorszámát, a lerótt közteherjegy értékét, a nettó kifizetés összegét tartja nyilván.

Vagyis az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalók tekintetében – a munkaügyi hatóság álláspontja szerint – munkaidő nyilvántartás vezetése kötelező, de nem a munkaidő pihenőidő szabályok miatt, hanem a minimálbérrel (!) kapcsolatos szabályok ellenőrizhetősége végett.

7. Gépjárművezetőknél nem kell munkaidő-nyilvántartást vezetni, ha a menetlevél tartalmazza az indulás, érkezés időpontját

Tekintettel arra, hogy az Mt. a munkaidő nyilvántartások kapcsán – az írásbeliségen kívül – formai kötöttséget nem határoz meg, sokan úgy hiszik, hogy ha a gépjárművezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál a menetlevél az indulás, érkezés időpontját tartalmazza, akkor a foglalkoztató eleget tett nyilvántartási kötelezettségének.

Ezzel összefüggésben fontos felhívni a figyelmet az Mt. 117.§ (1) bek. a) pontjában foglaltakra, mely kimondja, hogy a munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől, annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát.

Vagyis a tevékenység jellegéből adódóan a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát a menetlevél nem tartalmazza, ezáltal hiteles munkaidő nyilvántartásnak elfogadni nem lehet!

Hilltop Consulting Bt.
www.munkaugyi-szakerto.hu
Forrás: HRprotál