Az ujjlenyomat kézenfekvő megoldás lehet egy személy egyértelmű azonosítására, de nem biztos, hogy mindenható.

Oldalunkon pár nagyon hasznos hasznos készülék található, mely ujjlenyomat azonosítás lehetőségét biztosítja, azonban fontos tudnia mikor használható és mikor nem! Jöjjön most egy kicsit tudományos cikk.

Ujjlenyomat azonosítás kezdete:

Francis Galton kimutatta, hogy az ujjlenyomat jellegzetes mintázata minden személynél ugyanaz marad egész élete során. Azóta az ujjlenyomat-azonosítás a személyazonosság megállapításának legfontosabb eszköze lett mind a büntetés-végrehajtásban, mind a különböző biztonsági beléptető rendszerekben. Galton rámutatott arra, hogy vannak speciális ujjlenyomat típusok, amiből 8 általános kategóriát határozott meg. Számításai szerint 64 milliárd ember esetén fordulhat elő egyszer, hogy a tíz ujj lenyomata megegyezzen két személynél. Eredményeit 1892-ben megjelentette az Ujjlenyomatok című könyvében. A bengáli rendőrfőnökkel (Sir Edward Henry) konzultálva, kialakították a ma is használatos, róluk elnevezett Galton-Henry tízujjas ujjlenyomat osztályozási rendszert, melyben a nyomokat 1024 főosztály, megannyi osztály és alosztály egyikébe sorolják be.

wikipedia.hu

De mi is az ujjlenyomat?

Biztos nézte már ujjának mintázatát. Most tegye meg újra.
Ne a vonalakra, hanem azok találkozására, elágazásokra, csomópontokra figyeljen. Ha talál 15-20 ilyen pontot, akkor ujjlenyomat azonosítás egyik feltétele már rendben is van.
A rendszerek ugyanezeket a pontokat keresik. Ezek távolságából, elhelyezkedéséből képeznek egy u.n. minuta ábrát. Az egész egész ábrából pedig egy számot generálnak. Ezzel a számmal történik az azonosítás.
Nincs kép eltárolás a készülékben, nincs ujjlenyomat kiolvasási és másolási lehetőség… Ahány készülék (gyártó), annyi féle képen képezheti a számot, ezért hiába olvasható ki az egyik készülékből a szám, a másikban nem biztos, hogy használható.

.

Ha látható a minta, akkor már minden rendben?

Nem. Ha csak a minta láthatósága elég lenne, akkor nagyon könnyű lenne a másolás. Elég lenne csak egy fénymásolat is.

A jó minőségű biometrikus azonosítók mindenképpen életjeleket is figyelnek. véráram, élő szövet jellemzők, kapacitás…
Ha ez a jellemző nem található, akkor el se indul az azonosítás.

.

Gyakorlatban:

Azonosítás néhány esetben nehézkes, vagy nem lehetséges.

• sérült ujj: Azt hiszem ezt nem kell részleteznem. Ha újabb bevágások, töredezettség jelenik meg, akkor az már teljesen más ujjlenyomat.
• lekopott bőr: ha nincs minta, nincs azonosítás.
• kiszáradt kéz: főleg fizikai munkásoknál jellemző, hogy annyira vastag és kiszáradt a bőr, hogy nem érzékelhető életjel rendesen. Ekkor nem indul el az azonosítás.
• kiázott kéz: az előző ellentettje azoknál fordul elő, akik egész nap vizes környezetben dolgoznak pl. takarítók, mosogatók, egyéb vizes munkák…
• nincs használható ujjlenyomat: az emberek pár %-ának nincs azonosításra használható ujjlenyomata.

.

Megoldás:

Az első két pontra legbiztosabb megoldás tartalék ujjlenyomat felvétele. Tehát ha valaki jobbkezes, akkor a bal kéz kisujj vagy gyűrűs ujj lenyomatát is fel kell venni. Azt a kezét általában kevésbé használja az ember így kisebb a sérülés veszélye (és úgyis kéznél van az is).

Kiszáradt kéz: banális, de a kézmosás sokat segít. Többször láttam, hogy úgy porosan, koszosan … próbálják használni az ujjukat. Ha nem fedi kosz az ujjat, a redők nincsenek tele olajjal… akkor nagyon sokszor működik az azonosítás.
Másik lehetőség a nedvesítés: lehelet, nyál … nagyon sokszor beválik.

Ha ezek nem válnak be, rendszeresen probléma van az azonosítással, akkor további azonosítási módot is biztosítani kell. Ezek lehetnek biometrikus azonosítók pl kézlenyomat, írisz vagy hagyományosabb megoldások mint például kártya, kód.

.

Azonosítási  technológiákról

Utoljára jöjjön ismét egy kis elmélet-gyakorlat amit a készülék kiválasztásánál fontos, ha figyelembe vesz. Az érzékelő szenzorokból több típus létezik:

Optikai szenzor használatakor az érzékelő felületre helyezett ujjat LED világítja meg. Az ujjlenyomat képe egy prizmán és egy lencserendszeren keresztül jut el a CMOS képérzékelőhöz. Az olvasást befolyásolja az alkalmazott szűrők (pl polárszűrő) és érzékelő felbontása. A biometrikus technológia napjaink legtökéletesebb olvasó szenzora. Általában világít az érzékelő felület.

Thermoelemes szenzor hőmérséklet mérő pixelsorokból áll, melyek az ujj felületének redői és az alacsonyabb hőmérsékletű, völgyekben található levegő hőkülönbsége alapján rajzolja fel az ujjlenyomatot. Az ujjlenyomat érzékeléséhez az ujjat át kell húzni a szenzor felett. Érzékelő felület helyett egy csík látható. E felett kell egy irányban áthúzni az ujjat.

Amikor a kapacitív szenzor érzékelő felülete egy ujjat észlel, a felület minden pixelében megméri a kapacitást. A kapacitáskülönbségek mutatják, merre vannak az ujjlenyomatunkat alkotó egyedi redők és völgyek. Ezzel az ujjlenyomatszenzorral az olyan apró, mindennapos esetek – mint a vágás, piszok, daganat – okozta ujjlenyomat változások sem okoznak problémát a személyazonosításban. Elektrosztatikus kisülésre érzékeny. Az érzékelő felülete általában réz színű lapka.